A könyvek könyvtári katalógusokban való megtalálásának elsődleges alapját a leíróadatok adják: a mű címe, szerzője, a megjelenés éve stb. A könyvtárak már régóta tárgyszavakkal is ellátják a könyveket, olyan besorolást is adva, mely a könyvek címlapjain nem szerepel. A tárgyszókészítést a könyvtárosok is a könyvek tartalomjegyzékeinek és mutatóinak segítségével végzik el. A számítástechnika fejlődése lehetővé tette, hogy ezt a tárgyszavazó munkát automatizáljuk: a könyvek jegyzékeit és mutatóit tömeges, automatizált adatfelvitel keretében tesszük kereshetővé portálunkon. A könyvek következő részeit dolgozzuk fel: a tartalomjegyzéket, egyéb jegyzékeket (képek, térképek, ábrák, stb.), a különböző mutatókat (általános, személy, helynév, földrajzi, tárgy stb.), bibliográfiákat (idézettség keresésére kísérleti jelleggel csak a 2000. év után megjelent magyar könyvekét), és az összefoglalók szövegét. Az így létrejött adatokat bővített metaadatoknak neveztük el.
A könyvek borítói is feldolgozásra kerülnek, mert ezek alapján könnyebben ismeri fel sok olvasó az adott művet.

Csak a fontosabbnak ítélt, válogatott könyvállományról készül bővített metaadat. Jelenleg a könyvtár 10 000 db könyv adatait tárolta el portálján, mely folyamatosan bővül.

A webes felület használata:
A digitálisan feldolgozott oldalak optikai karakterfelismerők által váltak kereshetővé. A keresett szó találati szövegkörnyezetben jelenik meg, ami által könnyebben kiválogatható a fontosabbnak ítélt találat, majd pdf formátumában oldalankénti bontásban tekinthető meg. A találatok kiemelése csak az Adobe Readerben jelenik meg.
 

Az egyetemtörténeti cikkarchívum az 1964-től folyamatosan végzett sajtófigyelés eredményeképpen jött létre. 1994-ig az országos MAHIR Sajtófigyelő szolgálat végezte ezt a tevékenységet, majd 1995-től a könyvtár munkatársai. A sajtófigyelés folyamatos volt, így a gyűjtemény igen jelentős, leszámítva az 1995-ös átmeneti év anyagát, amelyben mindössze 4 db cikk található.
Az összegyűjtött cikkek tematikáját illetően a kezdeti időkben a Nehézipari Műszaki Egyetem eseményei mellett a régió iparára, illetve a borsodi bányászatra, kohászatra vonatkozó írások kerültek be az archívumba. A 90-es évektől a témakör bővült az átalakult egyetemi struktúrát, az új karok tevékenységét, a felsőoktatás helyzetét, a műszaki fejlesztéseket is érintő tudósítások, rádióriportok és újságcikkek gyűjtésével.
A webes felület használata:
A keresést fa struktúrában, kijelölő négyzetek segítségével lehet végrehajtani, amelynek eredményeképpen, szövegkörnyezettel ellátott találatokat kapunk. A kereséshez tartozó teljes szöveg pdf állományban olvasható.

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem ősének, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiának (Főiskolának) a csaknem hiánytalanul megmaradt könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból. A gyűjtemény összetétele műszaki-természettudományos szakirodalom.
A mintegy 45 ezer kötet háromnegyed része könyvtárunkban, egynegyed része pedig a másik utódintézmény, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem (korábban Erdészeti és Faipari Egyetem) könyvtárában található.
A szerzői betűrendes katalógus az 1970-es években készült, ami a soproni, valamint a miskolci állomány összességét tartalmazza.
A webes felület használata:
A cédulaböngésző felületen először a keresett szerző vagy cím bal oldalon található kezdőbetűjére kell kattintani. A képeken az adott betű katalógusfiókjának három vagy a felhasználó beállításától függően több részre tagolt cédulái láthatók. A tovább gombra kattintva az adott cédulasorozat részét még tovább lehet tagolni egészen az egymást követő cédulákig. A cédula képére kattintva kinagyíthatjuk azt, a jobb vagy bal oldalán található nyilakkal végignézhetjük az adott betű összes céduláját egymást követő rendben. A szöveg nem kereshető.

Intézményünk őrzi a XVIII. századi alapítású Selmeci Műemlékkönyvtár állományát, amely a Miskolci Egyetem ősének, az egykori selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiának a könyvtára. Az európai léptékkel mérve is különleges állomány nagyrészt német nyelvű műszaki-természettudományos szakirodalom a XVI-XX. századból.
Ezt a páratlan gyűjtemény most virtuálisan is megnyitja kapuját a kutatók előtt. Első lépésben a 19. századi bányászati-kohászati könyvek részleges digitalizálásával: a címlap, tartalomjegyzék, mutatók (indexek), bibliográfia, egyéb jegyzékek (képek, térképek ábrák stb.) feldolgozásával kereshető szövegű kutatásra is lehetőség nyílik.
A webes felület használata:
A hagyományos keresési lehetőségeken túl szemantikus kereső is épül az adatbázisra. A korabeli német szaknyelvet kevésbé ismerő kutatók a magyar kulcsszavakat először németre fordíthatják a portálon, majd a felkínált, a témához kapcsolódó további kifejezések összegyűjtésével pontosíthatják keresésüket. Ezt a szemantikus keresést beépített korabeli magyar-német szótár és egynyelvű értelmező szakszótár segíti:
*Péch Antal: Magyar és német bányászati szótár. Selmecz, 1891.
*Scheuchenstuel, Carl von: Idioticon der Österreichischen Berg- und Hüttensprache. Wien, 1856.