1. A kutatónak a Levéltárban őrzött iratanyag kutatásához a Levéltár vezetőjétől, illetve átruházott hatáskörben megbízottjától előzetesen kutatói látogatói jegyet kell kérnie.
2. Látogatói jegyet kaphat az a személy, aki a Kutatói nyilatkozat aláírásával egyidejűleg kötelezi magát a levéltári anyag kutatásához előírt szabályok [az 1992. évi LXIII. Adatvédelmi törvény és az 1995. évi LXVI. Levéltári törvény, 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet] és egyéb vonatkozó jogszabályok betartására.
3. A kutatási kérelemben meg kell jelölni a kutatás tárgyát, célját, a kutató nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosságot igazoló okmányát (személyi, jogosítvány, útlevélszám) vagy külföldi esetében útlevelének számát, a kutatás jellegét. A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az adatvédelmi törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon kezeli és használja fel, s megjelöli az adatkezelés helyét. Külföldi állampolgárokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak.
4. Kutatható:
   1. A Levéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keltezés naptári évétől számított 30 éven túli és az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 15 éven túli levéltári anyag (a Levéltári törvény 24–25. §-aiban felsorolt kivételekkel), továbbá időbeli korlátozás nélkül az a levéltári anyag, amelyet már nyilvánosságra hoztak, illetőleg amelynek tartalmát az adatvédelmi törvény szerint mindenki megismerheti.
   2. Az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keltezés naptári évétől számított tizenöt éven belüli levéltári anyagban – ideértve a belső használatra készült, valamint döntés-előkészítést tartalmazó levéltári iratokat is – a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a Levéltári törvény 23. § (3) bekezdésben meghatározott kuratórium engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában, továbbá az 1991. évi LXXXIII. törvény 2. §-ában meghatározott iratokban a kutatást a kuratórium engedélyezi.
   3. Az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc év lejárta előtt a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítést tartalmazó levéltári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a Levéltár engedélyezi. Ugyancsak a Levéltár engedélyezi a jogutód nélkül megszűnt szerv anyagában történő kutatást.
   4. A személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év.
      A védelmi idő lejárta előtt is kutatható a d) pontban meghatározott levéltári anyag, ha a kutatás a – kérelmező költségére – anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy a kutatásra tudományos célból van szükség – feltéve, hogy a Levéltári törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetőleg tizenöt év már eltelt –, és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz. A Levéltár a fenti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek – a kutató részletes terve alapján megadott – támogató állásfoglalását.
5. A kutató a látogatói jegy kiadásának megtagadása ellen a kérelmező bírósághoz fordulhat. A kutatás teljes vagy részleges megtagadásáról a Levéltár írásbeli határozatot köteles kiadni.
6. A Levéltár vezetője a látogatói jegyet véglegesen vagy időlegesen visszavonhatja attól, aki levéltári anyagot tulajdonított el, vagy szándékosan megrongált, illetőleg a kutatásra kiadott anyag rendjét önkényesen megváltoztatta. Nem kutathat az, akinek látogatói jegyét visszavonták. Az intézkedést a kutató a bíróság előtt megtámadhatja.
7. Kutatás csak a Levéltár kutatótermében és kutatási időben végezhető.
8. Látogatói jeggyel rendelkező kutató levéltári anyagot csak kérőlap, kísérőlap, továbbá őrjegy szabályszerű kitöltésével és benyújtásával igényelhet. Minden egyes raktári vagy levéltári egységről külön őrjegyet kell kiállítani, és azt a kutatásra kiemelt levéltári anyag helyén kell őrizni. A levéltári anyag visszahelyezésekor az őrjegyet a levéltáros megsemmisíti. Az egyszerre benyújtható kérőlapok száma négy, az egy kérőlapra kiadható levéltári anyag mennyisége a raktári egységenként kikért iratanyag esetében egy doboz vagy egy csomó; kötetek esetében tíz kötet, jelzetenként kikért iratanyag esetében tíz jelzetre kiterjedő. A jelzetenként kikért iratokat a kutató legkorábban a kérőlap beadása utáni második munkanapon kaphatja meg.
9. A kutató a Levéltár iratanyagáról térítés ellenében fénymásolatot kérhet. A fénymásolás díját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
10. A kutatásra kiadott levéltári anyag rendjét megbontani, azt bármi módon rongálni, egyes darabjaira jelet írni, szövegüket megváltoztatni, szövegrészeket aláhúzni, átrajzolni tilos. A kutatóteremben tilos hangoskodni, dohányozni, étkezni és onnét az iratokat kivinni. A kutatóteremben (ill. a kutatáshoz használt asztalon) csak jegyzetpapír, grafitceruza, laptop használható. A kutatás ideje alatt a táskákat stb. elkülönítetten, erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
11. A Levéltár a 10/2002. NKÖM rendelet 54–56. §-ainak előírásai szerint kölcsönöz kutatási célból levéltári anyagot.

Miskolc, 2002. június 17.
Szendi Attila
levéltárvezető